Magyar szerkezettár

faragták

→ farag ⊕ ta[_PerfPtcp_Subj=tA/Adj]=tá ⊕ többesjel

farag

ts (és tn) ige

1. vmely tárgyról, anyagról éles szerszámmal apró darabokat vagdal le. fát, nyársat farag; szobrot farag; ▸ ceruzát farag | (t. n.) ezzel foglalatoskodik. a műhelyben farag. | sp <az ellenfelet> durván (lökve, rúgva) támadja.

2. <gyermeket> oktatva nevel. | ▸ valakiből farag valamit ▸ embert farag valakiből

3. tréf <szójátékot, gyenge verset stb. > némi erőfeszítéssel létrehoz.

4. tn ▸ farag valamin

[ fgr tőből]

ta[_PerfPtcp_Subj=tA/Adj]=tá

többesjel

fn nyelvt

a többes szám jele.

____________________

fából

→ fa ⊕ -ból/-ből

fa¹

1. kemény, vastag törzsű, ágakat csak bizonyos magasságban fejlesztő fás szárú növény. az erdő fái; lombos fák; felmászik a fára.

2. e növény törzsének és ágainak (feldolgozott) anyaga. fával fűt; fából van; ▸ az ember nincsen fából ▸ olyan, mint egy darab fa

3. fából készült tárgy, alkatrész. a tető fája. | sp tekebáb. | (jelzőként) fa lámpakar.

4. isk biz elégtelen osztályzat. fát kapott. ▸ nagy fába vágja a fejszéjét ▸ fából vaskarika ▸ nem olyan fából faragták ▸ mi fán terem? ▸ rossz fát tesz a tűzre ▸ fát lehet vágni a hátán ▸ maga alatt vágja a fát ▸ nem látja a fától az erdőt

[ fgr ]

fa²

[fá] fn zene

szolmizálásban bármely dúr hangsor 4. hangja.

[ nk:ol ]

-ból/-ből

hat-rag

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.

____________________

olyan

mut névm

1. ahhoz hasonló, azzal többé-kevésbé egyező. nézd, olyan ruhát veszek; olyan, mint a méz. | ▸ , de olyan is olcsó, de olyan is! | ▸ olyan nincs | ▸ ilyen , olyan hol ilyen, hol olyan baja van.

2. biz | nagyon nagy, nagyon jó stb. olyan szerencsém volt! | ▸ olyanabb valakinél, valaminél

3. <rendsz. hangsúlytalanul:> afféle. olyan se jó, se rossz.

4. ▸ valami mint olyan a hűség mint olyan ...

5. (hsz-szerűen) | olyan (nagy) mértékben, annyira. ne olyan hangosan! | <felkiáltásban:> nagyon. olyan jól esett!

6. (hsz-szerűen) <szn előtt, hangsúlytalanul:> kb. lehet olyan másfél mázsa.

[←oly¹ ]

____________________

ó/nem

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ nem

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

nem¹

1. élőlénynek hím, ill. férfiúi v. nőstény, ill. női jellege.

2. élőlényeknek e jellegük alapján elkülönülő csoportja. a női nem.

3. nyelvt bizonyos nyelvekben a (név)szók ragozását és egyeztetését meghatározó nyelvtani kategória (genus).

4. nép v. irod nemzetség, család. ősi nemből való. | ▸ az emberi nem

5. áll a családnál kisebb, a fajnál nagyobb állatrendszertani egység (genus).

6. fil az osztálynál szűkebb, a fajnál tágabb ált. fogalom (genus). | vál fajta, (vál)faj. a büntetés egy neme. | ▸ a maga nemében

[?]

nem²

I. hsz

1. <tagadás kif-ére, önálló m-értékű szóként is.> nem fáj; ma nem, majd holnap; ▸ hol volt, hol nem volt ▸ igen is, nem is ▸ nem mintha | <tagadó névm v. hsz kiegészítésére, kettős, ill. párhuzamos tagadásban.> senkit nem láttam; se(m) nem kék, se(m) nem zöld. | ▸ amíg nem várj, amíg vissza nem jövök. | ▸ majdhogy nem

2. <óvatos állításban, az ellentétes fogalmat tagadva.> ▸ nem sok ▸ nem egy ▸ nem minden célzás, gúny nélkül

3. <felkiáltó v. kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, bosszúság kif-ére.> hát nem gyönyörű!?; csak nem mégy oda?; ▸ még mit nem ▸ csak nem?

4. <kérdő formájú szigorú v. durva parancsban.> nem mégy innen?!

5. <szerény v. udvarias kérdésben.> nem jönnél el te is?

6. <valamit tagadva, az ellentétes fogalom kif-ére.> a törvény nem tudása.

II. fn ez a szó mint tagadó, visszautasító válasz. nemet mond valamire. | ▸ nemet int

[?fgr ]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4